Csáky Soma története, idézet a Somakönyvből

Somakönyv 1. idézet:

"Tehát amíg Somát készítik a hazaútra, én sem tétlenkedem. Teljesen új világba lépünk, ami a maga szürrealitásával együtt is nagyon érdekes és izgalmas. Ez nem más mint a kompressziós ruhák világa. Futóként sokat találkozom kompressziós szárakkal, nadrággal, felsővel, az alapok megvannak ez ügyben, tapasztalati úton.

Ha kompressziós szárban futok, valahogy összetartja az izmokat, ereket, könnyebb a regeneráció, nem porlad úgy el az izom a terhelés során. Olyan lelkes voltam, hogy Somának behoztam kompressziós futócuccokat, a nem sebes testrészeire, hogy majd ráadom és hu de jó lesz. Amikor meglátták, mondták is a szakértők, hogy értékelik a lelkesedésem, de nagyon gyorsan vigyem haza és rá ne merjem adni Somára a cuccokat. Jószándék vezérelt, de ez most kevés volt elismerem. A kompressziós ruha lényege, hogy borzasztóan szoros, méretre szabott, rugalmas és hasznos. A kompressziós hegkezelés lényege, hogy a túl burjánzó hegeket nem engedi túl burjánzani a nagyon szoros ruha. Ennyit tudok és nem is ásom bele jobban magam, hordani kell és kész, akár évekig, nálamnál ez ügyben okosabbak mondták, szóval nem vitatkozom. Méretvétel is volt ma. Az első ruhát Soma ki fogja hamar nőni, mert hízik, változik, akkor majd jön a második ruha meg majd a harmadik, ha szükséges. Az ő esetében egyszerű a döntés, hogy milyen ruha szükséges, feje búbjától, sarka aljáig tart a gumigúnya, szeme, szája, orra látszik ki, illetve van két kis rés a hallójáratoknál. Az első ruhának még nincs bal lába, mert az sebes, arra nem kerülhet ruha. Kijött egy igen profi hölgy, Soma megkapaszkodott a járókeretbe, a hölgy méricskélt, ütötte az adatokat a gépbe, még méricskélt, még több adatot ütött be és egyszer csak azt mondta, kész. Már nem a ruha, hanem a méricskélés. Döntést kellett Somának hozni a ruha színéről, külön a maszk és külön a többi (tehát a kabát, illetve nadrág) színe volt választható. Sok színben lehet pompázni, a szivárvány minden színében, plusz akár maga a szivárvány színben is. Rengeteg az égett pici gyerek, így vidám, jópofa elképzelések vannak a gyártó részéről, miben szenved legkevésbé, pontosabban mit hord legszívesebben az ember kölke. Van olyan anyag, úgy néz ki messziről, mintha farmer lenne, de lehet pink, fehér, fekete, piros, fehér vagy a legészszerűbb szín a „testszín” is. A méretvétel után a kezdeti lelkesedésünk a tetőfokára hágott, pink és piros szférából indulva, landolt Soma egy bőrszínű maszknál és fekete egyszínű egyéb ruhadaraboknál. Helyes döntés azt gondolom, nem poénos, de okos. A bőrszín, messziről nem látszik, a fekete koszolódhat bátrabban. De koszos nem nagyon lesz, ugyanis egyből kettő szett érkezik, amelyeket minden nap cserélni szükséges, egyik hordva éppen, amikor is a másik mosásban, illetve szárítkozik.  Kettő hét múlva érkezik a szuperhős jelmez az én szuperhősömnek, akkor kezdi el majd megszokni a viselését. Először néhány óra, majd sok óra majd egész nap, majd éjszaka is X man lesz és csodaruhát fog hordani. Most egy kicsit megriad Soma a gondolattól, hogy ezt kell hordani és ennyit, de ezt is megugorja majd, megszokja, sőt a mindent eltakaró ruha védelmét megszereti és ragaszkodni fog hozzá. Ez a ruha gyógyít ápol és eltakar. Jóbarát lesz azt gondolom, tény, hogy a maszk viselése - ami nagyon, sőt talán a legfontosabb eleme a ruhának - megszokást igényel majd. Ruha ára elutalva (a másodikat vagy harmadikat igyekszünk majd támogatva megvenni, ez most gyorsan szükséges megrendelni, kifizetni, hamar kerüljön Somára), amin nevettünk Somával, hogy gondoltuk drága lesz… de ennyire azért nem gondoltunk.

Így akkor összefoglalva: ma kikerül a kanül, sebész orvos véleményt mond a lábáról, gyártásba kerül a ruha, veszek egy járókeretet a Bethesda shop-ban, otthon kitakarítunk nagyon, de nagyon, feltöltöttük a krémkészletet, gyógytornásszal egyeztetünk az otthoni munkáról is, a naptárunk üres, hogy Somával lehessünk, mopszot megfürdetem holnap. És már jöhet is haza Soma!!!!!"

Somakönyv 2. idézet:

A gumiruha

„Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek"

(Zsoltárok 22:17-19).

"Nagy, mindent lezáró sorompó vezet egy budafoki ipartelep girbegurba útján keresztül egy Thuasne nevű cég központjához. A feladat kedves olvasóm, először is ejtsd ki szabályosan a nevet. A leírt cég nevét. Jegyezd meg, mint mondtál, vagy gondoltál kérlek.

A sorompót a világ legjópofább biztonsági őre kezeli. Úgy vicces, hogy intelligens, de szolgálatkész, közvetlen, de nem bratyizik. Hova jöttek, üdvözlöm Önöket?! A sarokban van a francia cég, ahhoz mennénk időpontra köszönjük. De melyikhez? Nem merem kimondani, nehogy bénának higgyen, szóval ahhoz, amit így írnak. Tudják, hogy kell ejteni pontosan? Nem. Vallottam be, pedig sokadszor voltunk ott. Akkor kérem ne ejtsék úgy, hogy: tusan, tusne, tusin, taschin, takin, tökin, toáán, stb..ekkor már röhögtünk Soma az őr, meg én is. Akkor, hogy ejtsük??

Háááát azt pontosan én sem tudom, de ahogy mondtam, úgy biztosan nem. Vigyorogtunk mikor felnyitotta a sorompót és elmentünk a cég parkolója irányába. Leparkolás, kikászálódás, bemenés a recepcióra, köszönés és név szerinti keresés, akihez jöttünk. Foglaljunk helyet, máris szólnak neki. Izgulva várjuk, hogy mi történik, hiszen ruhapróbára jött Soma. Új kompressziós ruha érkezett, méretre szabva, csak Somának. Persze mit izgulunk, hiszen ha nem jó a méret, akkor....nem is tudom mi van. Ezt Somának gyártották és több mint egymillió forintot fizetünk alkalmanként. Jelenleg a harmadik szettre várunk, Soma a másodikban üldögél, ami kezdi megadni magát.

Ugrunk vissza az időben egy évet hirtelen, kórházi ágyon ülök, Soma mellettem fekszik és egy határozott vékony nő a pici kórterem sarkában ül egy laptoppal az ölében. Egyszer csak üggyel bajjal felültetjük Somát és elkezdi méricskélni egy szalaggal, a mért adatokat valami csoda ruhatervező programba pötyögi láthatóan nagy szakértelemmel. Nem csacsog feleslegesen, nem beszél mellé. Szeretem az ilyen embereket, valahogy hitelesnek tűnnek a kevés szóval és komolysággal. László mondta, és komolyan rám nézett. Körülbelül hat hét múlva kész lesz a ruha és a maszk.

Nincsenek csodák ez esetben vagy nagyon ritkák. Ilyen méretű sérülésnél az első években éjjel-nappal kompressziós ruhát kell hordani, különben elburjánoznak a hegek.

Teljes testen viselni és amikor csak lehet a fejet, arcot fedő maszk is legyen rajta. Mindig. Éjjel, nappal, télen, nyáron, otthon, iskolában, ébren, álmodva. Ez és a gyógytorna, hegkezelés a titok. Illetve nincs titok meg ember által kreált csoda. Itt munka van, keménység, tűrés és az meghozza a jutalmát. Tessék a szülőknek keménynek lenni, hordatni a ruhát, nem megijedni, hogy néz ki a gyerek. Sokszor azért nem viselik a gyerekek a ruhát, mert a szülő képtelen elviselni a gumiruhás gyerek látványát. Nem frankó nem vágyott dolog én tudom, megértem. Tessék elviselni, csinálni. Értik?

Ültem az ágyon, azonnal elutaltam a ruha árát és valahogy megnyugodtam, hogy ez olyan egyértelmű dolog lesz. Az is lett. Mikor megérkezett a ruha, Soma felpróbálta, majd egy óra után levette és újra kapott levegőt. Rettenetesen szorít, állapítottuk meg családilag. Ez a dolga, nyomja vissza a bőrt, hogy ne másszon el szana meg szét. Utána már több órát volt fent a ruha Somán, utána egész nappal, utána éjszaka és egyszer csak a nappal meg az éjjel összeért. A ruha egy szörfruhához hasonló anyagból van és nem is sokkal vékonyabb.

Egyszerre zárja Somát teljes buborékba és egyszerre védi a külvilágtól. Megszokta, nagyon fegyelmezetten hordja, soha nem kellet szólni neki, hogy vegye fel. Vagy inkább, hogy vegye le, mert ugye mindig rajta van. A ruha fekete, a maszk bőr színű. Lehetne rózsaszínű, piros, kék, vagy közel bármilyen. Fél évenként nyúlik ki annyira, hogy újat kell venni. Mindig játszunk a gondolattal, hogy valami durva színben kellene a következőt. De mindig fekete marad. Egy szett az kettő ruha és kettő maszk. Mikor az egyik mosásban van, akkor a másik Somán. Mosni a ruhát egy speciális anyaggal, kézzel lehet. Csutakolni, gyömöszölni, öblíteni, majd csutakolni, gyömöszölni és öblíteni. Nyáron, harminc fokban tiszta csatak és víz, mikor lehámozzuk, illetve mindig tiszta krém az egész, hiszen a hegkezelésnél használt csodakrém óhatatlanul is találkozik a ruhával és egy része Soma bőre helyett belemászik. Kimossuk szépen, ahogy említettem egy speciális anyagból van. Soha nem szárad meg, de komolyan. Mindent bevetünk néha. Dupla hajszárító a megoldás sok esetben. Nagy kérdés volt, hogyan tud majd pisilni ilyen ruhában. Már nem a ruhába, hanem a ruhában, ha rajta van. Okos lények tervezik. Kettő különálló lába van, egy felsője, hátul negyven darab kapoccsal és a maszk.

A lábakat és a maszkot tépőzár rögzíti, a kabátot, az említett kapocs rengeteg. Az első ruha még feltépte a hajlatokban az éppen, hogy gyógyult vékony bőrt és gennyes sebeket okozott, amelyek fájtak. Volt, hogy néhány napot ki kellet hagyni, hogy gyógyuljanak a sebek, mielőtt újra hordani kezdte a ruhát, amely újra sebeket kreált. Aztán néhány hónap elteltével, már nem lettek sebek. Utána jöttek az új ruhák és az új sebek. Soma olyan lelkes a kompressziós ruha hordásában, hogy felkérték, írjon egy cikket a cég újságjába, hogy milyen hasznos. Tényleg az.

Ülünk a váróban és egyszer csak megjelenik a fűzőkészítő hölgy. Mehetünk próbálni, kész a ruha. Örülünk., mert megjött mert jó. Mikor búcsúzunk megkérdezzük, hogy kell ejteni a nevet?! Tüán. Kifelé elmondjuk a biztonsági őrnek. Bólogat. Vigyorog. Tudom, így mondják, de még nem hallottam ilyen szépen kimondani ügyféltől. Felnyitja a sorompót és elhajtunk. Fél év múlva jövünk újra. Addigra elfelejtjük talán, hogy ejtik. Majd megint megtanuljuk."

További részletek, támogatási lehetőség itt: https://somakonyv.hu/#somakonyv